Get Adobe Flash player

Községünk története

 

Deáki 2002-ben ünnepelte alapításának 1000. évfordulóját. A község kataszterében már az ifjabb bronzkorban, valamint a Nagy Morva birodalom idején is létezett település. A Vág folyó egyik ága, a később Holtág-nak nevezett meder mellett alapítottak egy községet, amelyről Vag néven már 1002-ben említést tesz a Pannonhalmi Bencés Apátság alapítólevele.


László király 1090-ben kelt leveléből arra következtethetünk, hogy abban az időben már bencés kolostor, a Pannonhalmi apátság kihelyezett kolostora állt a faluban. A 12. és a 13. században a települést felváltva Vag (Wag) és Sala néven említik, mai megnevezése a 13. század második felében alakult ki. 
A 16. században az új hitvallások számos híve élt itt. A felekezeti viszályok a 17. század elején éleződtek ki, a katolikusok és a kálvinisták a templomért és az iskoláért harcoltak egymással. Ekkor jelenik meg az első feljegyzés arról, hogy a községben iskola működik. A templomot 1700-ban javították, és valószínűleg akkor kapták jelenlegi formájukat a templomtornyok. Abban az évben építették a helybéliek által máig csak kastélynak nevezett „rezidenciát”, a megújított perjelség székhelyét. Ezt később magtárrá alakították át.


A 18. század végén a községnek kb. 800 lakosa volt. 1791-ben a Türelmi pátens aláírása után a kálvinisták Deákiban imaházat és iskolát építettek. A következő évben a református templom is felépült. Időközben a katolikus templommal szemben, a régi iskola helyén katolikus plébánia is épült. 1822-ben a katolikus templom mellett kálváriadombot emeltek. A kastélynak kiterjedt gazdasága is volt a községben, kitűnő marha- és juhtenyészettel.
A faluképhez hozzátartozik a régi harangláb, a Peredi út mentén 1883-ban felállított kőkereszt, az 1798-ból származó temetői nagykereszt, a 19. és 20. század fordulóján felállított Szent György szobor, a templom mellett álló, 1905-ben felszentelt Szentháromság szobor. A falu határában álló Nepomuki Szent János szobor, King Kálmán alkotása, 1936-ból való.


1898-ban megalakult az első malomtársaság, és üzembe helyezték a gőzmalmot, amely még a 20. század 50-es éveiben is üzemelt. 1908 körül kezdték építeni az új katolikus iskolát, amelyet 1911-ben szenteltek fel. 1931-ben a katolikusok és a kálvinisták is emlékművet állítottak az I. világháborúban elesetteknek. 1928-ben felépült az új református iskola. A 20-as években villamosították a községet.


1938-ban közadakozásból és közmunkával felépült a kultúrház. Az 50-es évek közepén kezdődött az Újtelep építése, ahol 120 családi ház épült. A 70-es években elkezdődött a termálfürdő kiépítése, és a faluban is sok minden épült, egyebek mellett az evangélikus templom. 1969-ben átadták az új iskolát, abban az időben épült az óvoda és több bolt.

 

 

Római katolikus templom

Harangláb

A község címerének egy, a 16. századtól mintegy 100 éven keresztül használt hivatalos pecsét szolgált alapul. Korábban valószínűleg egyházi hivatal használta ezt a pecsétet. A községhez való kötődést az is bizonyítja hogy DE AK formában a falu neve is megtalálható a pecséten.

A címerben egy arany kereszt látható, körülötte ezüst színű felirat: SOLUS.CHS.SPES.MEA (Krisztus az én reményem). A felirat négy részre van osztva, az egyes részeket pont és S-betű választja el. A címer alján látható S.S jel a Szentlélek jele (Spiritus Sanctus).

 

 

 

A falu pecsétje.

 

 

 

 

 

 

 

A faluzászló egy-egy csúcsba végződő három sávból áll, sárga-fehér-zöld színösszetételben.

 

 

Köszöntsük ma Szilárda nevű ismerőseinket!

________________________

 

         Ügyfélfogadás
Nap Ügyfélfogadás
Hétfő 7:00 - 15:30
Kedd 7:00 - 15:30
Szerda 7:30 - 16:30
Csütörtök ---
Péntek 7:00 - 15:00
Ebédszünet 12:00 - 13:00

________________________